Eltelt már pár hét a máltai út óta, és Iris igyekezett a szépre emlékezni. Colinban nem volt akkora a férfias büszkeség, hogy ne ismerte volna el, amikor hibázott, bár a lányt inkább az izgatta, miért volt könnyelmű akkor társa. Talán már magában a kapcsolatukban is túl magabiztos volt, vagy valami különös feszültség jött belőle így ki? Ez soha nem derült ki, noha megbeszélték azt a bizonyos zurrieqi merülést. Utólag alaposan kielemezték a helyzetet, legalábbis búvárszempontból. Az nem nagyon számított, hogy meg tudta-e volna oldani a beakadás problémáját egyedül Colin, mert eddig el sem lett volna szabad jutnia a szituációnak. Bárhogy is történt, a férfi sokat köszönhetett a lánynak, aki hideg fejjel cselekedett. Aztán a felszínen picit kijött belőle az ijedtség, és hogy ezen átlendüljön, párjának szelíd unszolására még aznap merültek egy másodikat, ami sokat segített. Colin nem akarta, hogy a tenger ellenséggé váljon kedvese számára, hiszen némileg pont a víznek, a búvárkodásnak köszönhette az első szerelmes éjszakát annak idején. Soha be nem vallotta volna, de romantikus hevülettel ragaszkodott ahhoz, hogy a tenger jelképezze kapcsolatuk különlegességét és elsöprő erejét. A gyakorlatias énje később kerekedett felül, amikor közösen levonták a tanulságokat. A gyerekeknek csak a kellemes élményekről beszéltek, míg barátaik előtt érintőlegesen hozták szóba a témát.
Pedig lett volna rá alkalom, mert a téli időszakban a Pingvinek köréhez tartozók közül páran össze-összejöttek. Iris előlépett búvárfeleségből búvárkodó feleséggé - a jegygyűrű és a kézfogó nélkül, ám a presztízst itt amúgy is a merülések számával lehetett kiharcolni, nem a házasságban töltött évekkel. A terefere alkalmas volt arra, hogy vad sztorikat osszanak meg egymással a búvárok, netán egyszerűen csak csevegjenek a tervezett utazásaikról. Aki éppen nem egy egzotikus nyaralóhelyen van éppen, az biztosan utakról álmodozik, derült ki Iris számára. Volt, aki a cápák szerelmeseként Dél-Afrikába szeretett volna eljutni, mások meg a roncsok miatt vágytak Skóciába. A lányok többnyire meleg, trópusi tengerekről álmodoztak és színes italokról fantáziáltak, amit a tengerparton kortyolnak, miközben a kellemes, délutáni nap simogatja testüket. A valamirevaló macsó búvárok erre csak elnézően legyintettek, de amikor a pulthoz mentek sörért, a pasik is összekacsintottak egymást közt.
A mostani alkalom is hasonlóan zajlott. Az asztalnál eleinte még tucatnyian voltak, alig lehetett egymás szavát érteni, így kisebb csoportok beszélgettek egymást közt. A pubban kellemesen meleg volt, a hölgyek is levették pulóvereiket, és sokat elárult róluk, ki milyen ruhát viselt. Az igazi feleségek konzervatív blúzai mellett a feszes felsőjében kitűnt Iris, akin lopva legeltették szemüket a kocsma férfivendégei. Colin talán észlelte ezt, de csak még büszkébb lett tőle. Katie is eljött, ő egy rafinált ruhát viselt, ami elsőre nem tűnt különösebben merésznek, ám mégis teret engedett a fantáziának. A férfiak többsége a különféle feliratos, búváros pólókat részesítette előnyben. Ez valamiféle egyenruhának számított a köreikben, így érezték jól magukat a víz alatti világ többi szerelmesének társaságában. Ahogy Colin mondta, „ha színházba megyek, inget veszek fel, ha a Pingvinekkel találkozok, akkor meg halacskás pólót”. Úgy válogatott a különféle cápás, egyiptomi vagy roncsos minták között, mint ahogy a bizonytalankodó lányok nézegetik magukat a tükörben, maguk elé tartva különféle csábos ruháikat. Az asztalnál mindig feltűnést keltett, ha valakinek volt valami új, extra darabja. Nagyjából olyan hatással volt ez a fiúkra, mint egy trendi, márkás ruha egy vonzó nőn. Bármennyire mulatságosak is voltak emiatt a búvárpasik, Iris örült, hogy teljes jogú résztvevőként ülhet körükben.
Teltek a percek, fogytak az italok, emelkedett a hangulat, aztán ahogy az ilyen bulik esetén szokásos, szépen lassan megindultak hazafelé a párok. Volt, akire a gyerekek vártak, mások egyszerűen csak elfáradtak. Iris észrevette, hogy Tom párja is fészkelődik, valamit a férfi fülébe súg, amire Tom bólintással felelt. Pár perccel később fel is álltak, elbúcsúztak. A frontot így már csak négyen tartották, Colinnal ők ketten, valamint Katie illetve Jerry. Utóbbin úgy látta Iris, hogy már jóval korábban indulni készült, de aztán valamibe nagyon mélyen belemerültek Colinnal. Jerry szinte gesztikuláció nélkül magyarázott, míg Colin lelkesen mesélt valamiről, aztán ha jól vette ki a szavait, valamiféle tanácsot kért a hallgatag oktatótól. Jerry megfontolta a választ, ám hogy mit mondott, a lányok nem értették. Ők ketten egymás mellett ültek, úgy érezték, ebből a beszélgetésből kimaradnak, ám Colin tett róla, hogy ez ne sokáig legyen így. Új témát dobott be, amihez a társaság minden tagja hozzá tudott szólni– ha akart. A szótlanabb férfi inkább a poharát szorongatta és csak néha pislogott a szemben levők felé, a könyvtároslány a szokásos módon csapongva áradozott erről-arról, amin Iris jókat nevetett. Colin az egyik pillanatban az órájára pillantott, és némileg elsápadva mondta, hogy kissé elnézte az időt, a gyerekekre vigyázó szomszédasszony már bizonyára várja őket odahaza. Gyorsan fizetett, összenyalábolta a kabátját, ám előtte Katie-hez fordult:
– Már így is el kell viselnem Mrs Martyn lesújtó pillantását, mint felelőtlen és megbízhatatlan családapa, de ha még többet kések, komoly bajba kerülök. Gond, ha Jerryre bízlak? – Colin az asztalnál ülő férfira nézett, úgy folytatta. – Cimbora, hazavinnéd a kisasszonyt?
Jerry csendben bólintott, a kicsit meglepett arcot vágó Katie pedig széttárta a karját:
– Természetesen így is jó.
– Köszi, hogy ilyen megértő vagy. Szervusztok!
– Vigyázzatok magatokra, jó utat.
Colin nagy léptekkel indult meg az ajtó felé, míg kedvese kicsit tétován követte. Visszanézett az asztalnál maradt párosra, akik épp csendben ültek egymással szemben. Katie mintha kicsit elvörösödött volna, ahogy észlelte, Jerry pillantása véletlenül dekoltázsára tévedt. Vajon beszélgetnek még ma este? És ha igen, miről? Ilyen kérdések jártak a lány fejében, de illetlenség lett volna itt maradnia, így aztán kilépett az ajtón párja után. Csak az autóban hozta szóba a dolgot:
– Micsoda váratlan dolog, egyedül maradtak ketten. És pont ők.
– No igen, meglátjuk, megérte-e ennyit küzdeni érte – mondta kuncogva Colin, mire Iris kérdőn nézett rá. A férfi szenvtelen arccal folytatta. – Tudod, másnak is feltűnt hogy van közöttük némi vibrálás. Mivel Jerryről van szó, inkább csak piskolás ez, mint lángoló érzelem, de mindegy. A lényeg, hogy Tom sem véletlenül indult el akkor, és én is keményen megdolgoztam érte, hogy Jerryt az asztalnál tartsam.
– Hogy csináltad?
– Megkérdeztem erről-arról. Autókról, például. Ő meg túl udvarias volt ahhoz, hogy lelépjen. Látod, aki rendes, az így jár, lányokat varrnak a nyakába.
– Akkor te is biztos nagyon rendes fickó vagy.
– Ugye? Magányos stopposokat veszek fel az úton. Feltéve, hogy fiatalok, csinosak és nőneműek.
– Gyakran fordul elő?
– Hajjaj, minden héten többször – tódította Colin –, de csak egyetlen van, aki számít közülük.
Iris hozzásimult, nagyon jól érezte magát az ő lovagias párja mellett. Közben az agya már azon járt, ilyen ócska trükközéssel el lehet-e érni bármit Jerrynél. Annyira hülye helyzetnek látszott, hogy egy felnőtt férfit szinte kézen fogva kellett vezetni egy lányhoz, de ha csak így megy, hát így megy. Tudta, megint nehezen fog elaludni, annyira várni fogja a reggelt, hogy Katie-t felhívhassa.
--------------------------------------------
Előző Következő
A regény ingyenesen olvasható. Amennyiben tetszett és támogatnál, kattints ide!
